A Vénusz felszínén uralkodó körülményeket sok szempontból hasonlíthatjuk a klasszikus pokol képéhez. 90 földi atmoszférának megfelelő légnyomás, 470 °C-os hőmérséklet – elegendő az ólom megolvasztásához – fogadná a látogatókat. Saját bolygónktól eltérően a felszín nem áll tektonikus lemezekből, így egészen a legutóbbi időkig elfogadott nézet volt, hogy a bolygó geológiailag gyakorlatilag teljesen inaktív.

Az ETH kutatóinak legutóbbi eredményei szerint azonban nemcsak élő bolygóról van szó, de számos aktív vulkán is található a felszínen. Erre bizonyítékot jelentenek a bolygófelszínen levő hasadékvölgyek, olyan, a bolygómaghoz közelebb elhelyezkedő törésvonalak, melyek a földi tektonikus lemezek elmozdulásakor keletkezőkhöz hasonlítanak. Ezek jelenléte arra utal, hogy a Vénuszon létezik geológiai aktivitás, amely akár 10 ezer km-es törésvonalak megjelenéséhez is vezethet.

A Vénusz felszínét keresztül-kasul szelő törésvonalak rendszere (NASA/JPL/USGS)

A kutatást Xi Yang (Department of Earth and Planetary Sciences, ETH, Zürich) vezette. A hatalmas törésvonalakat már az 1990-94-es években megmutatták a NASA Magellan szondájának megfigyelései, a korábbi modellek szerint azonban ezek még a bolygó fiatal korában keletkeztek, a legfiatalabbak is 100 millió évnél idősebbek.

Yang és kutatótársai új számítógépes modelleket dolgoztak ki a Vénusz-felszín fejlődésének modellezésére, elsősorban a Ganis, Dali és Devana kazmák figyelembevételével. A modellek futtatása révén sikerült pontosan visszaadni a rianások jelenlegi megjelenését. Az eredmények szerint a rianások a Vénuszon igen gyorsan eltűnnek, kisimulnak az ezeket létrehozó mozgások megszűnte után, szemben Földünkkel, ahol az eróziónak sok száz évre van szüksége a keletkezett struktúrák valamelyes lepusztításához. Modelljeik szerint a hasadékok 3-10 cm / év sebességgel változnak, amely jóval gyorsabb a korábbi modellek által jelzettnél.

Az újabb eredmények szerint a Vénusz geológiailag aktív, felszínén ma is működő vulkánokkal. (Fantáziakép, NASA/JPL-Caltech/Peter Rubin)

Összességében az eredmények alapján a Vénusz az eddig gondoltnál jóval aktívabb napjainkban is. Az eredmények fontos adalékot jelentenek a NASA és az ESA által tervezett jövőbeli, a Vénusz felszínét, belső szerkezetét, légkörét kutató programjai számára. A vizsgálatok segítségével sikerült a megfigyelések szempontjából különösen érdekes területeket is találni, melyek szintén fontosak például a 2030-as években az ESA által indítandó, EnVision szonda szempontjából.

Universe Today, 2026. augusztus 6. – Molnár Péter