Az Artemis-2 misszió visszatérése sikerrel zárult, annak ellenére is, hogy sokan aggódtak, hogy az Orion kapszula hőpajzsa nem bírja majd ki a megterhelő feladatot. Ennek oka, hogy az Artemis-2 misszió során alkalmazott hővédő pajzs ugyanolyan volt, mint amit a legénység nélküli Artemis-1 esetében használtak, és ez a pajzs a visszatéréskor megrepedt és elszenesedett, és több csavar is hiányzott. A most készült búvárfelvételek azonban megerősítették, hogy a pajzs sokkal jobban teljesített mint először – írja a Live Science.

A hővédő pajzs, egy polimer gyanta belsejében lévő szilícium-dioxid szálakból álló ablatív bevonat, amely a küldetés legénységének védelmét szolgálta a 39 693 kilométer per óra sebességű visszatérés során. Habár a felbocsátást megelőzően már évek óta tesztelték a pajzsot, az Artemis-1 misszió során szerzett negatív tapasztalatok kétségessé tették azt, hogy az eszköz alkalmas-e a misszióra.

Orosz rulett

Az első éles teszt 2022 végén zajlott, amikor egy pilóta nélküli Orion űrkapszulát juttatott Hold körüli pályára, majd visszajött a Földre. A küldetés sikeres volt, de az Orion öt méter széles hőpajzsa – amely a valaha repült legnagyobb ilyen típusú hőpajzs – a Föld légkörébe érve a vártnál nagyobb károsodást szenvedett. Hosszas elemzések után a NASA úgy döntött, hogy az Artemis–2 esetében is megtartja a hőpajzs eddigi kialakítását, ami ellen az űrrepülési szakma egyes képviselői tiltakoztak.

Charles Camarda, a NASA korábbi űrhajósa és hőpajzs-kutatómérnöke a döntést „orosz rulettnek” nevezte a legénység életével.

Az űrügynökség válasza az volt a kételyekre, hogy módosította az Artemis–2 visszatérési pályáját: az Integrity-nek nevezett kapszula meredekebb szögben lépett be a légkörbe, hogy minél kevesebb időt töltsön el szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, csökkentve a rongálódás esélyeit. Ez pedig úgy tűnik, bevált.

Pozitív csalódás

A NASA visszatérés utáni előzetes vizsgálata szerint az Orion hővédő pajzsa minimális elszenesedési veszteséget szenvedett csupán, kerámialapjai pedig repedésmentesek voltak, és a fényvisszaverő hőszigetelő szalag számos helyen még mindig jelen volt – biztosítva a kapszula négyfős legénységének biztonságát a Föld légkörén keresztüli zuhanás során.

A kezdeti ellenőrzések során a rendszer a vártnak megfelelően működött, szokatlan körülményeket nem azonosítottak. A kapszula hővédő pajzsáról a lezuhanás után készített búvárfelvételek, valamint a mentőhajón végzett további vizsgálatok azt mutatták, hogy az Artemis-1 esetében megfigyelt szenesedés jelentősen csökkent, mind mennyiségben, mind méretben

– olvasható a NASA elemzésében, hozzátéve, hogy az Orion precízen érkezett meg, mindössze 4,7 kilométerre a célzott leszállóhelytől.

Fontos kiemelni, hogy a következő küldetés valószínűleg nem fog olyan szélsőséges körülményekkel járni, mint az Artemis–1 és az Artemis–2. Az Artemis–3 ugyanis Föld körüli pályán marad, és az Orion űrkapszula, valamint az Artemis-program magánfejlesztésű holdrakétái (a SpaceX Starshipje, illetve a Blue Origin Blue Moonja) segítségével fogják az egymás közötti dokkolási folyamatokat tesztelni.

Kapcsolódó Akár három évet is késhet a NASA holdra szállása Nem halad elég gyorsan az új űrruhák fejlesztése, így Kína beelőzheti az Egyesült Államokat a Holdon.

The post A NASA „orosz rulettet játszott” az Artemis-2 misszió űrhajósainak életével first appeared on 24.hu.