Ránézésre a Netflixnek nincs elege abból, hogy alibiprojektekkel jön hozzájuk pár nagy név, mert így legalább tőlük is van fix filmjük örökre. A minőség lényegtelen, ha a big data kisimul, nem? Itt is megvan a kampó, miszerint sok év után újra közös filmben Ben Affleck és Matt Damon. Erre sokan rányomnak. Rányomtak.

A történet egy különleges csoportot vezető rendőrszázados halálával indít, meg a kihallgatással, amiben gyorsan gyanús lesz: valamelyik munkatársa húzta meg a ravaszt. Az osztag amúgy trap házak lefülelésével foglalkozik, többnyire a pénzt szerzik meg onnan, nem a drog oldalról bomlasztják a terjesztést.

Na az előbbi gyanúsítgatós puskaporba érkezik egy tipp, miszerint fogás van, egy kartellhez köthető pénzlerakó házba mennek a zsaruk munkaidő után önszorgalomból. Az ott levő összegről nem tudni pontosan mennyi, de amikor végül az egyik falban megtalálják, akkor kiderül, hogy 20 milliós a fogás, a legnagyobb rip az utóbbi évekből. Na ez az aztán minden ott levő életét meg tudná változtatni.

Elsőre le sem esik miért parázik rögtön a csapat vezetője, de aztán gyorsan előkerül a bizalmatlan hangulat. Ki az, aki bárkit hátbaszúrna pár millióért? Kinek hiányozna a pénz, és az vajon mindent megtesz, hogy ne vigyék be zsaruk a bizonyíték raktárba?

Amúgy egy közepes zsánerfilmről van szó. A Rip első felét elviszi a hátán a két veterán és a többi ismert arc, még Coach Taylor is beköszön, addig működik a paranoiás hangulat, de amikor eldördülnek az első tényleges lövések, akkor a film villámgyorsan átbillen a negatív oldalra. Spoiler: felvezetik, hogy ostrom lesz, de abból ki is táncolnak gyorsan. Erre ellenpontnak pedig a végén lezárják a sztorit, de gyorsan rájönnek a készítői, hogy “ja még kéne egy nagy akciójelenet”…

Igazából ilyesminek nem szabadna azt felróni, hogy egyszerű, de valahogy mégis ezt akarom tenni. Az első fordulatnál kitalálható minden teljesen, és nem azért mondom mert zseni vagyok, vagy a vállamat akarnám veregetni. Bár lehet túl sok hasonló darabot láttam. Ellenben ez valójában nem kéne baj legyen, a tálalás a lényeg, de az nem működik. Az akciójelenetek Taken 3-szerű kamu kamera rángatással bírnak, CGI toroktüzes súlytalan fegyverekkel vannak tele, és még a fordulatok nem érdekesek, sőt, mintha a főszereplők is unnák őket a végére.

Hogy a teljesen tévés fényképezésről ne is beszéljünk, hiszen mindenkinek a fél teste látszik sokszor, dinamika nélküli a legtöbb beszélgetős pillanat, és mindeközben még folyamat hunyorogni is kell. Nem tudom mennyibe fájt a Netflixnek, nem is fontos, csak a skálán tenném oda, hogy olyan 30 milliósnak néz ki. De a végén szomorúan lehet nézni a kamu napfelkeltét…

Igazából nekem teljesen érdekes volt a film fogadtatása, még itt az oldalon is a poszternél, mert látszólag mindenki szarra számított, így a közepest simán elfogadta. Pedig ez a két bostoni srác nélkül teljesen nulla lett volna, hiába indult korrekten, és még velük is semmi. Valahol láttam, hogy ez az ő Righteous Killjük, és lopom is, hiszen annyira szomorú, hogy pont erre álltak újra össze.

Igazából az a durva mennyire semmilyen a film. Konkrétan az interjúkampánya nagyobb vizet zavart, erre nyilván a Netflix legnézettebbje a héten, mi más lenne friss premierként ilyen nevekkel.