Az Aral-tó egykor virágzó vízvidék volt, halászfalvakkal, tavaszi kék virágmezőkkel és élő folyókkal. A szovjet vízelterelések néhány évtized alatt elpusztították ezt a világot: a tó kiszáradt, helyén sós-poros sivatag keletkezett, a közösségek széthullottak. Az északi rész ma lassan gyógyul, de a déli medence maradandóan elveszett.