1972-ben számos történelmi jelentőségű esemény zajlott, a teljesség igénye nélkül ebben az évben történt

a véres vasárnap; a tragikus müncheni olimpia; az eddigi utolsó Holdra szállás; az uruguayi amatőr Old Christians Club rögbicsapat hírhedt balesete; valamint ekkor mutatták be A Keresztapa első részét; ekkor robbant ki az akkori amerikai elnök, Richard Nixon későbbi lemondásához vezető Watergate-botrány és ebben az évben született a magyar vízilabda egyik hőse, Benedek Tibor. 7 fotó

Az esztendő tehát az eseményeket tekintve igen sűrű volt, mégsem emiatt számít a modern történelem leghosszabb évének. A miérteknek az IFLScience járt utána.

1972 szökőévnek számított, így eleve 24 órával hosszabb volt a legtöbb esztendőnél, ráadásul június 30-án és december 31-én egy-egy szökőmásodpercet is bevezettek.

Így összesen 31.622.402 másodperc hosszú volt,

szemben a 365 napos évek 31.536.000 másodpercével és a hagyományos szökőévek 31.622.400 másodpercével.

A szökőmásodpercekre azért van szükség időnként, hogy szinkronba hozzák az óráinkat a bolygó kissé ingadozó forgásával. Az egyezményes koordinált világidőt (UTC) ma atomórákkal mérik, ezek az atomok, leggyakrabban a céziumatomok természetes rezgéseinek figyelésén alapulnak. Minden céziumatom pontosan 9.192.631.770-szer rezeg másodpercenként, az oszcillációk révén pedig az atomórák kifejezetten pontosan mérik az időt, több millió év alatt csupán egy-egy másodpercet tévednek.

Csakhogy ezek az eszközök nem igazodnak tökéletesen a Nap égbolton lévő pozíciójához, hiszen a Föld nem forog tökéletesen egyenletesen. Éppen ezért időnként plusz másodperccel korrigálják a rendszert.

Bár a minimális eltérések mindennapjaink során apróságnak tűnhetnek, számos, az ultraprecíz időmérésre támaszkodó technológia – így a GPS-navigáció – számára nélkülözhetetlen a nagy pontosság. Ezt felismerve egy nemzetközi megállapodás keretében 1972 júniusában bevezették a történelem első szökőmásodpercét, majd decemberben még egyet hozzáadtak az évhez.

Azóta nagyjából 30 szökőmásodpercet vezettek be az UTC-ben, de az 1972-es volt az egyetlen év, amikor kettőt is hozzáadtak. A bevezetés napját azóta is általában június 30-án vagy december 31-én jelölik ki.

A Föld forgása egyébként az utóbbi években gyorsulni látszik, így a napok rövidülnek, ez pedig azt eredményezheti, hogy idővel negatív szökőmásodpercre is szükség lesz. További érdekesség, hogy a történelem leghosszabb éve valójában az i. e. 46-os volt, ami a Julius Caesar idején bevezetett naptárreformra vezethető vissza.

The post Miért volt hosszabb az 1972-es év a többinél? first appeared on 24.hu.