Visszakényszerítés az ázsiai zsákutcába – 36 éve így írta le egy ígéretes karrier előtt álló, akkor még egészséges értékrendűnek tűnő fiatalember az 1956-os forradalom leverését. A megfogalmazásban az Ázsia természetesen csak szimbólum (nyilván nem Szingapúrra gondolt): a pontos kifejezés a szovjetizáció lett volna, mint ahogyan annak, amit mostanában művel, meghamisítva a saját korábbi hitvallását, a putyinizáció a szabatos leírása. A zsákutca és a visszakényszerítés (szándéka) azonban ma is stimmel: egyre több a putyini mintájú jogfosztó törvény, és közben egyre reménytelenebb képet fest az összes gazdasági-társadalmi mutatónk. „Csupán” annyi a különbség, hogy amit 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén problémaként azonosított – sőt, küzdeni is próbált ellene, még ha csak szóban is –, azt ma az ő vezetésével a saját kormánya intézi.