Hidegkuti Nándor 1958 júliusában még játékosként ünnepelte újabb (harmadik) bajnoki címét az MTK-val – harminchat évesen is húsz mérkőzésen játszott abban a szezonban –, két esztendővel később viszont azon kellett törnie a fejét, elhagyja-e nemhogy a klubot, hanem (átmenetileg) az országot is. Akkor már a kék-fehérek edzőjeként tisztelték – szakvezetői szerepében 1959. augusztus elsején, a BVSC elleni 3:1 alkalmával mutatkozott be a Hungária körúton –, és alig telt el egy év, amikor a Fiorentina jelentkezett nála: lenne-e Maestro Firenzében?Az előzmény az volt, hogy az MTK kétszer is találkozott a „violákkal”: előbb 1959. szeptember 15-én, majd 1960. április 27-én. Az első meccsen, a Népstadionban 1:1 volt a végeredmény, és az Esti Hírlap úgy vélte, a két csapat „az év legszebb nemzetközi klubmérkőzését vívta 70 000 néző előtt”. Hozzátette: „Az olaszok a technikás, sok passzra, rengeteg cselezésre épített csapatjátékukkal, a kék-fehérek rajtaütésszerű, néhány húzásból álló, nem egy helyzetet teremtő, korszerű labdarúgásukkal arattak sikert.”