Két évtized botladozásai, szándékos félremagyarázatai, sőt hazugságai után be kell látnunk, hogy a magyar jog- és intézményrendszer nem képes megbirkózni a devizahitelezés adta kihívással, de még arra sem képes, hogy értelmezze az európai jog hazánkra érvényes rendelkezéseit. Az alábbiakban kísérletet teszek a kialakult jogi zűrzavar tisztázására, mielőtt az Európai Bíróság világos, félreértelmezhetetlen C-630-23 számú ítélete a devizaalapú hitelek jogállásáról elveszne a hazai jogértelmezés bozótjában, pont úgy, ahogy korábbi döntései rendre falra hányt borsónak bizonyultak, illetve kificamodtak az Országgyűlés devizahitelekről szóló abszurd törvényeinek útvesztőjében.