A kert az emberiség legjobb találmánya és eszköze arra, hogy önmagát otthon érezhesse a világban. (...) A kert a mi saját világunk, egy általunk teremtett és általunk ellenőrzött világ. (...) Kertünk viszonylag könnyű és örömteli győzelem az idegen világ erői fölött - a két Városligetnyi területű Rákosrendező kapcsán jutott eszembe Hankiss Elemér, akinek az Emberi kaland című kötetében olvashatók ezek a mondatok.Bennem is csak most nyert értelmet mindez, amikor már úgy járkálok a kiürített, elpusztított MÁV munkáslakások között, mint egy posztapokaliptikus túlélő. Látom a kis földszintes, zöld spalettás házak zsebkendőnél alig nagyobb kertecskéit, hálatelt szívvel gondolok a „kertészekre”, akik számára felüdülés, kikapcsolódás, pihenés volt a kertészkedés.