Novák Katalin lemondásával megindultak a találgatások a lehetséges utódról. A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene szimbolizálnia, de a Fidesz kormányzásának tizennegyedik évében legalább ennyire fontos szempont, hogy az államfő személye megfeleljen az orbáni hatalomgyár céljainak is.

Milyen az ideális jelölt? Olyan, akit a nem fideszes szavazók sem utasítanak el teljesen, vagyis ne legyen egyértelműen pártkatona, de közben mégiscsak hűségesen kiszolgálja a kormány és a miniszterelnök politikai érdekeit, írta a Telex. Novák Katalin tökéletesen megfelelt ennek a kettős elvárásnak, ráadásul megválasztása csattanós válasz volt a Fidesz szexizmusát illető kritikákra. Nem lesz egyszerű hasonló karaktert találni, ezért is hozhatják nehéz helyzetbe a Fideszt az ellenzéki pártok, ha képesek egy konszenzusos, a nagyközönségnek is elfogadható ellenjelöltet állítani. 

A lehetséges jelöltek:

Kövér László: Ellene szól, hogy nála megosztóbb karaktert nehéz lenne találni, ráadásul Kövér kinevezése még inkább azt a benyomást erősítené, hogy a köztársasági elnök nem önálló politikai szereplő a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. A diplomácia világa is távol áll a házelnöktől. Elég csak arra gondolni, hogy hevesen ellenzi a svédek NATO-csatlakozását. Kövér saját bevallása szerint sem szívesen vállalná a köztársasági elnöki posztot, de ha úgy hozná a sors, nem ugrana el a felkérés elől. „Szinte mindenki így gondolkodik erről a közösségünkben: ha szembe kell nézni valamivel, nem térünk ki a feladat elől” – nyilatkozta még 2021-ben. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje is szóba került, erről mi is írtunk. Múlt héten már telefonos közvélemény-kutatáson kezdték el mérni Szalay-Bobrovniczky Kristóf népszerűségét, ami arra utalhat, hogy a honvédelmi miniszter is felmerült Novák lehetséges utódjaként. Ezt a feltételezést erősíti, hogy Varga Judit exférje, a kegyelmi botrány miatt a NER-ből kicsekkoló Magyar Péter is arról beszélt a Partizánnak vasárnap este, hogy tudomása szerint a honvédelmi miniszter is a lehetséges jelöltek között van. Szalay-Bobrovniczky hosszú ideig a Fidesz gazdasági hátországában dolgozott: milliárdos vagyont halmozott fel, jelentős hadiipari érdekeltségekre tett szert, és némi állami segítséggel a kaszinóbizniszbe is beszállt. Ez biztosan olyan pont lehet az életében, amit a fejére olvasnának jelölése esetén.

Trócsányi László: Trócsányi László neve nem először merülne fel lehetséges elnökjelöltként. A 67 esztendős Trócsányi egy ideje nem Magyarországon politizál, mivel 2019 óta a Fidesz európai parlamenti képviselője. Lojalitása nem kérdés, igazán megosztó vagy nagy botrányt kiváltó ügy nem fűződik a nevéhez, diplomáciai tapasztalata is van, mivel 2000 és 2004 között brüsszeli, 2010 és 2014 között pedig párizsi nagykövet volt. Szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, 2007-től három évig volt alkotmánybíró, 2014 és 2019 között igazságügyi miniszterként dolgozott Orbán Viktor kormányában. Jövőjével kapcsolatban egyelőre az tűnik biztosnak, hogy nem folytatja EP-képviselőként, ezt már korábban bejelentette.

Stumpf István: Orbán Viktor régi harcostársának jelölése sem lenne elképzelhetetlen, szimbolikus üzenete is lenne. A jogász és szociológus végzettségű Stumpf István emblematikus alakja a Fidesz holdudvarának. Meghatározó szerepe volt a párt indulásában, és később hasonló pályát futott be, mint Trócsányi, szintén volt alkotmánybíró és dolgozott az Orbán-kormányban is.

Navracsics Tibor: Az Orbán-rendszer legrégebbi építőjéből is köztársasági elnököt csinálhat a Fidesz. Az „emberarcú fideszes” archetípusát megtestesítő Navracsics Tibornak az elmúlt években is voltak olyan megnyilvánulásai, amelyek ezt az imidzsét erősítették. 2021-ben például arról beszélt, nem tudja, hogy ma belépne-e a Fideszbe. Az is igaz, hogy igazán kínos ügyekben soha nem fogalmazott meg kritikát a Fidesz felé. Még akkor sem, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, a kormány járványkezeléséről vagy Szijjártó Péter jachtozásáról volt szó. Jelölése annyiban rázósabb lenne, hogy neki is voltak nagy felháborodást kiváltó döntései. Ilyen volt például az azerbajdzsáni baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov kiadatása. Azt sem szabad elfelejteni, hogy kitüntetett szerepe volt a jelenlegi magyar politikai rendszer, a NER kiépítésében: 2010-től 2014-ig tartó igazságügyi minisztersége alatt alakították át a választási rendszert a Fidesznek kedvező módon, és ekkor lett új alkotmánya az országnak.

Budapest, 2022. november 30. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. november 30-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Szili Katalin: Nagy és fordulatos utat járt be: a Horn Gyula vezetésével működő MSZP-SZDSZ kormányban 1994-1998 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2002-ben ő lett az Országgyűlés első női házelnöke. Egészen 2010-ig az MSZP országgyűlési képviselője volt. A 2010-es évek közepétől kezdve lehetett hallani, hogy Szili már korábbi politikai ellenfelének, a Fidesznek dolgozik. 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett, később kuratóriumi taggá nevezték ki a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítványban. Azért, hogy utóbbi pozícióját megtarthassa, miniszterelnöki főtanácsadót csináltak belőle. Szili Katalin fejlődéstörténete 2023-ban ért a csúcsára, amikor belépett a KDNP-be.

Merkely Béla: Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora a koronavírus-járvány alatt lett országosan ismert. Rendszeresen jelent meg Orbán Viktor mellett a pandémia kezelésének különböző fázisaiban. Az ő szerepe volt a nyilvánosságban a tudós orvos karakterének képviselete. Épp emiatt merülhetett fel az ő neve is lehetséges jelöltként, a Fidesz ugyanis újabban előszeretettel próbálkozik szélesebb választói rétegeket elérni elismert tudósokkal, sportolókkal. Az Index infomációi szerint az egyik közvélemény-kutató cég ezért Szalay-Bobrovniczky Kristóf mellett már elkezdte felmérni Merkely ismertségét és népszerűségét is. A járványkezelés idején ugyanakkor sok szakmai kritikát kapott több megszólalása miatt is.

The post Köztársasági elnök – újabb nevek a kalapban appeared first on Forbes.hu.