:

Közeli képeken a Naprendszer pokoli holdja

Közeli képeken a Naprendszer pokoli holdja

Részletes felvételeket készített a hétvégén a NASA Juno űrszondája Naprendszerünk legaktívabb vulkanikus objektumáról – írja a Business Insider. Az Io megközelítése során az űreszköz valós időben észlelte az égitest tűzhányóinak tevékenységét.

A Juno az elmúlt időszakban kétszer is elrepült a hold közelében, hogy jobban megismerje az Io felszíne alatt zajló jelenségeket. A mostani manőver során az űrszonda mintegy 1500 kilométerre járt az Iótól, ennél közelebb ember alkotta eszköz még nem került a pokoli égitesthez.

Az Io a Jupiter egyik holdja. Az objektumra egyik oldalról a gázóriás hihetetlen gravitációja hat, emellett a közeli Europa és Ganymedes holdak tömegvonzása is befolyásolja az égitestet.

Az extrém gravitációs környezetben az Io felforrósodik, és a Naprendszerben példátlan vulkáni aktivitást produkál.

Az égitest sokban emlékeztet a Star Wars-univerzum vulkanikus Mustafar bolygójára.

A hold felszínén mintegy 400 aktív tűzhányó található. A Juno február 3-án egészen közelről tudta megfigyelni a felszín néhány gázkitörését.

Bár az Io csak kicsivel nagyobb, mint a Föld Holdja, vulkánjai akár több tíz kilométerre is képesek forró lávát lövellni. Az égitest legnagyobb tűzhányója, a Loki Patera kétszer akkora, mint a Mauna Loa, a Föld leghatalmasabb aktív vulkánja.

On Feb. 3, NASA’s #JunoMission made a second close flyby of Jupiter’s moon Io, at a distance of 930 miles (1,500 km). The twin flybys are designed to provide new insight into how Io’s volcanic engine works and whether a global magma ocean exists under Io’s rocky surface. pic.twitter.com/K2KVAwYczl

— NASA Solar System (@NASASolarSystem) February 4, 2024

A Juno űrszonda 2016 óta 38 naponként kerüli meg a Jupitert. Jelenleg egy meghosszabbított missziós szakaszban van, az űrszonda 2025 szeptemberéig a teljes Jupiter-rendszert, azaz a Jupitert, annak gyűrűit és holdjait fogja vizsgálni.

A küldetés csapata abban bízik, hogy az Io megközelítéseivel jobban megérthetik a hold robbanásszerű aktivitását. Napjainkban két, egymással versengő elmélet létezik, az egyik szerint az intenzív vulkanizmus a felszín alatt kavargó globális magmaóceánnak, a másik alapján pedig a hold szilárd, forró fémből álló magjának tudható be.

The post Közeli képeken a Naprendszer pokoli holdja first appeared on 24.hu.