Véget ért az idei fesztiválszezon, a környezet azonban még nem lélegezhet fel: a karácsonyi szezonban szintén durva mennyiségű csillám kerül a talajba, vízbe és a levegőbe. Mutatjuk, miért rendkívül káros a csillám, és mit használhatsz helyette.

Bár a csillám egyik legidegesítőbb tulajdonsága, hogy mindenhova eljut, elsőre ártalmatlannak tűnhet. Annak ellenére, hogy évek óta lehet tudni, hogy rendkívül káros a környezetre.

Ezért ártalmas a mikroműanyag:

A csillámpor mikroműanyag is egyben, azaz 5 milliméteres, vagy annál kisebb méretű műanyagrészecske.A mikroműanyagok egyértelműen a környezetszennyezés elleni harc egyik sarokpontjai, ma már mindenhol jelen vannak. Találtak már mikroműanyagot az óceánokban, a sarkvidék jegében, a Mount Everesten, levegőben, szennyvízben, ételben, vízben, és emberi és állati testben is.A Discover Magazine azt írja, egy 2019-es tanulmány becslése alapján az emberek naponta akár 100 ezer műanyagdarabot is a szervezetükbe juttatnak evéssel vagy levegővétellel.A mikroműanyagok egy része a nagyobb műanyaghulladékok lebomlásából származik (pl. tárolóedények, vizespalackok, textil, elektronikai eszközök stb.)

A csillámpor viszont azért különösen veszélyes, mert már eleve a legkörnyezetszennyezőbb formában (mikroműanyagként) kerül a forgalomba.

A csillámok PET vagy PVC-műanyagból készülnek, és alumíniummal vagy más szintetikus anyagokkal bevonva fényvisszaverővé teszik őket. Az előállításuk során használt vegyi anyagokról kiderült, hogy károsan befolyásolják az emberi egészséget. Többek között károsítják az immun- és reproduktív rendszerünket, és potenciálisan fejlődési zavarokhoz és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Mellette persze a szokásos környezetszennyezést is elvégzik: szennyeződik tőlük a talaj, a levegő, a víz és az élelmiszerek. Emellett „mágnesként” hathatnak más mérgező anyagok számára is, további mérgeket juttatva ezzel az emberi szervezetbe, írja a Discover Magazine. Ez azért problémás, mert a csillám mindenhol ott van: gyerekjátékokban, karácsonykor árult csecsebecséken, sminkben, körömlakkokon, matricákon, tetoválásokon, dekorációkon.

Az első csillámport Henry Ruschmann hozhatta létre, egy New Jersey-i farmon, az 1940-es években. Ruschmann észrevette, hogy az általa feltalált vágógép, amikor megakad, apró cellulóz- és papírszemcséket hoz létre. Ugyanezen logika alapján elkészített egy gépet, ami műanyaghulladékot csillogó elemekre aprította.

Mit használjunk helyette?

Mivel a mikroműanyag-problémának a csillámpor is a része, néhány cég már elkezdett alternatív megoldásokon gondolkozni. 2020-ban például több brit márka is bejelentette, hogy a karácsonyi termékeikből mostantól nem használnak csillámot. Van olyan cég is, ami biológiailag lebomló csillámporokat gyárt (főleg ásványi csillámból és növényi cellulózból), amik ugyanúgy képesek megtörni a fényt, mint a hagyományos csillám. Az egyik ilyen cég ugyanaz a Meadowbrook Inventions, ami a feltaláló, Henry Ruschmann kezdeti műhelyéből kinőtte magát – egyben ma a világ legnagyobb csillámgyártója.

A bioglitter jelenleg az egyetlen olyan alternatíva, ami valóban független tanúsítvánnyal rendelkezik arról, hogy a természetes környezetben (pl. édesvízben) is normál körülmények között lebomlik.

A legjobb megoldás – mint mindig, ha klímaváltozásról és környezetvédelemről van szó – persze most is az, ha minimalizáljuk az egyszer használatos műanyagok használatát.

The post Ártalmatlannak tűnhet, de brutálisan káros – ezért kerüld a csillámot appeared first on Forbes.hu.