:

Külföldön milliomosok, itthon néha még az albérletre is spórolniuk kell az esportolóknak

Külföldön milliomosok, itthon néha még az albérletre is spórolniuk kell az esportolóknak

Minél több szabadidős tevékenység jelenik meg a világban, annál nehezebb kategorizálni, hogy pontosan melyek is számítanak hivatalos sportágnak. Ezen a téren sok szakág tapasztalhatott meg áttörést az elmúlt években: a falmászás, a gördeszkázás és a szörfözés is hivatalos olimpiai sportágként lett elkönyvelve. A sportrajongók körében viszont máig sokan tekintenek fekete bárányként az esportok világára annak ellenére, hogy heti szinten több milliárd ember szabadidős tevékenységét érinti.

Ázsiában ugyanakkor évtizedek óta komolyan számolnak az esporttal, és bár a közvéleményben nem volt tapasztalható pálfordulás e területen, az elmúlt években a nyugat is felzárkózott ehhez a trendhez. Olyannyira, hogy napjaink világversenyeinek győztesei nagyobb összeggel a kezükben hagyhatják el az arénát, mint akár a Roland Garros vagy Wimbledon első helyezett teniszező – a díjazottak közt pedig szép számmal akadnak európai gamerek is.

Jó példa erre a The International 2021 verseny, ahol a Dota 2 játékban diadalmaskodó orosz-ukrán ötfős csapat több mint 18 millió eurót, vagyis közel 7 milliárd forintot vághatott zsebre.

Ezen a viadalon még a harmadik helyen végző, túlnyomórészt európai játékosokkal felálló Team Secret csapat is 3,5 millió eurót vihetett haza, ami több, mint amennyit az Australian Open győztese tudhat magáénak. A közvélemény az ilyen elképesztő összegű pénzdíjazásos versenyek láttán hajlamos lehet azt gondolni, hogy az internet világában rendkívül könnyű videójátékok által pénzhez jutni. A realitás azonban sokszor mást mutat, főleg az olyan országokban, ahol még nem szerepel a focival vagy a kosárlabdával egy polcon az esport.

Clive Rose / Getty Images A DOTA 2 harmadik helyért vívott mérkőzése, ami Új-Zéland és India között dőlt el a Commonwealth Esports Championships 2022. évi Birmingham Commonwealth Games tizedik napján, az International Convention Centerben 2022. augusztus 07-én.

Játéknak indult, karrier lett belőle

Biró Balázs, a Magyar Esport Szövetség elnöke szerint a hazai videójátékos kultúra kialakulása a kilencvenes-kétezres évekre tehető, amikor több olyan nagy esemény, köztük LAN-partik szerveződtek, ahol a videojátékok rajongói összemérhették tudásukat. Az idősebbek talán emlékeznek Dévényi Tibor Elektor kalandor tévés vetélkedőjére, amely versenyszerűen mutatta be Magyarországon a Super Mario játékot. Az azóta eltelt évtizedekben pedig minél inkább elérhetővé váltak a hazai piacon a konzolok és a számítógépek, valamint a szabadidő is nőtt, úgy választották egyre többen szabadidős programnak a videójátékokat.

Napjainkra ez azt jelenti, hogy közel 3,5 millió magyar embert ér el valamilyen formában a videójáték, legyen az egy szimpla aknakereső, egy közösségi médiás program, vagy egy olyan AAA-kategóriás alkotás, mint például a Diablo IV. Ezen belül 810 ezren vannak, akiket az esport-szcéna tagjaiként tartanak számon, tehát videójátékokat játszanak, követik az eseményeket, streameket, vagy esetleg maguk is esportolók. Ezen csoport költése éves szinten 70 milliárd forint, amiből hardvert, játékokat, és reklámanyagokat vesznek, valamint játékon belül vásárolnak.

Bár a videójátékok kétségtelenül népszerű szabadidős programot jelentenek százezrek, de akár milliók számára is, profi játékos mégis rendkívül kevés van Magyarországon.

Mezei Péter, a Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia szakmai vezetője elmondta, hogy ennek egyik oka, hogy Európába viszonylag későn gyűrűzött be az esport-őrület. Míg Dél-Koreában már az ezredforduló környékén is voltak olyan játékosok, akik szimplán a játékból megéltek, az európai és köztük a magyarországi közönség is csak 2010-ben kezdett el nagyobb figyelmet fordítani az esportra.

Szajki Bálint / 24.hu Mezei Péter egyik díja

Van még hova fejlődni

A hagyományos sportokhoz hasonlóan itt is szükség van a szakértők edukációjára, az utánpótlás nevelésére, azonban sokkal gyorsabban változik a versenyhelyzet, mint a hagyományos sportágak esetében. Biró Balázs szerint folyamatosan cserélődnek a játékok, és míg a futballban vagy a kosárlabdában évtizedek, évszázadok alatt csak kisebb szabálymódosítók voltak megfigyelhetők, itt könnyedén lehet az, hogy 10 év után kivesznek egy játékot a versenylistából.

Másrészt ott van az a probléma is, hogy a profi esportolók gyorsabban kiöregednek, mint például a focisták. Míg Cristiano Ronaldo, vagy Lionel Messi akár 35-36 évesen is világversenyeken tud diadalmaskodni a csapatával, az esportolók többsége a reakcióidő lassulása, a financiális bizonytalanság miatt már 30 éves kora előtt abbahagyja a profi versenyzést. Ez utóbbi különösen érezhető Magyarországon: itthon ugyanis alig van olyan esport egyesület, amely állandó fizetést tud biztosítani a versenyzőinek.

Mezei Péter szerint rendkívül szűkös a klubok kerete, mint mondta, sokszor már annak is örülnek, ha abban tudnak támogatni egy játékost, hogy kijusson egy nemzetközi versenyekre.

A Honvédot ezért is nevezik félprofi csapatnak, ugyanis nem tudnak állandó fizetést adni, a versenyeken begyűjtött nyeremények után viszont bónuszt adnak a kiemelkedő tehetségeknek. A szakmai vezető szerint azonban hatalmas a szakadék a magyar és a nyugatabbra, vagy akár épp keletebbre igazoló játékosok esetében. Külföldön ugyanis azt látni, hogy a profiknak saját étrendjük, edzőtermük van, és nem mellesleg saját házuk, ahol edzővel készülhetnek a megmérettetésekre.

A Magyar Esport Szövetség elnöke szerint Magyarországon is vannak kiemelkedő tehetségek, akik a világ legjobb csapataiban játszanak, elég például Torzsás Ádám „Torzsira”, vagy Kiss Tamás „Vizicsacsira” gondolni. Csapatszinten azonban felemás a helyzet, ugyanis míg válogatott szinten egyértelműen látható a fejlődés, ahogy az elmúlt évek nemzetközi sikerei mutatják, addig azonban a klubcsapatok nincsenek ott a legmagasabb szinteken.

A Honvéd Esport Akadémiájának szakmai vezetője szerint ennek az az oka, hogy nem várható el senkitől, hogy munka vagy iskola mellett, fizetés hiányában szinte teljes állásként foglalkozzon az esporttal.

Szajki Bálint / 24.hu Mezei Péter, a Lenovo Honvéd Esport Egyesület vezetője

A magyar államnak is be kell szállnia az esportba

Az idén 6 éves Magyar Esport Szövetség megalapításától sokan azt várták, hogy felvirágoztatja a profi játékos közösségben rejlő tehetségeket. Mezei Péter szerint bár az kétségtelen, hogy esport szervezetre szükség van, de jelenleg nem elégséges a működése.

A Magyar Esport Szövetség akkor tudna kiteljesedni, ha folyna be hozzá olyan állami pénz, amit a szervezet utána szétoszthat a csapatok és a játékosok között. A magyar állam azonban jelenleg hivatalosan nem ad pénzt az esportra

— mondta a Honvéd e-sport szakosztályának szakmai vezetője.

Szajki Bálint / 24.hu Mezei Péter

Biró Balázs lapunknak elmondta, összetett a Magyar Esport Szövetség helyzete, ugyanis egyszerre kell edukálni, szabályokat alkotni, valamint versenyeztetni, továbbá a forrásokat is biztosítani mindehhez. Emellett folyamatosan figyelemmel kell követniük az utánpótlás helyzetét, valamint a szakemberek képzéséről is gondoskodniuk kell, ami egy 60 tagból álló civil szervezet számára komoly kihívást jelent. A fejlődéshez az esport szövetség vezetője szerint a struktúrák adottak: rendszeres bajnokságok, másodosztály, nemzeti válogatott, valamint amatőröknek szóló versenyek. Mint mondta, idén a Magyar Esport Utánpótlás programot is elindították az amatőrökre koncentrálva.

A Honvéd szakmai vezetője jelezte, az erőforrásbeli korlátokat csakis állami támogatással lehetne orvosolni, jelenleg ugyanis kizárólag a nagyvállalatok tartják fenn a piacot.

Mint mondta, a nagyvállalatok régen rájöttek, hogy ha el akarják érni a 18-25 éves generációt, azt már nem a tévében meg a rádióban kell reklámozni, hanem az interneten, szórakoztató tartalmak formájában. „Optimista becslések szerint egymillió magyar ember szabadidős tevékenységeként beszélhetünk a videójátékozásról. Évi néhány száz millió forint támogatás elképesztő lökést adhatna a sportágunknak, ez pedig aprópénz ahhoz képest, amit egy-egy sporteseményre elkölt az állam.”

Mezei jelezte, ez persze nem azt jelentené, hogy az államnak kéne cipelnie minden terhet: ha ugyanis a sportág támogatása mellett döntenének, akkor a cégek is jóval aktívabbak lennének.

Hatalmas ugrás lenne a hazai esport számára, ha például a Magyar Labdarúgó Szövetség azt mondaná, hogy mostantól elkezd FIFA-versenyeket csinálni, vagy esetleg a Mol megtámogatná az autóversenyzős játékokat.

Mónus Márton / MTI Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Bíró Balázs, a Magyar Esport Szövetség elnöke beszélget a V4 Future Sports E-sport fesztiválon a budapesti BOK csarnokban 2018. március 25-én.

A szakvezető szerint kiváló példa erre a Honvédelmi Sportszövetség, amely a Digital Warriors versenyek révén a harcászathoz köthető játékokat támogatja. Mint mondta, egyre többen döbbennek rá, hogy leginkább a sportok, és az esportok révén lehet leginkább megszólítani a fiatalokat, így a honvédelem után nem lenne meglepő, ha a rendőrség is hamarosan ehhez hasonló programot indítana.

Kapcsolódó Mennyibe kerül manapság játszani? PC, konzol, kiegészítők és játékok. Mennyit kell költeni napjainkban erre a hobbira?

The post Külföldön milliomosok, itthon néha még az albérletre is spórolniuk kell az esportolóknak first appeared on 24.hu.