:

Jaksity György: Az újfajta taylorizmus és a begyógyszerezett ír gazdaság

Jaksity György: Az újfajta taylorizmus és a begyógyszerezett ír gazdaság

Jaksity György, a Concorde alapítójának vendégcikke a Forbes.hu-n.

Azt még a piacokkal csak hobbiból foglalkozók is tudják, hogy az elmúlt évtizedekben az amerikai és egyes más részvénypiacok is rendkívül koncentrálttá váltak, vagyis néhány nagy értékű társaság részvényeinek árfolyamváltozása nagy mértékben befolyásolja az adott tőzsdeindex teljesítményét. 

Különösen igaz ez az idei évre. Egészen nyárig az S&P 500 index tízszázalékos emelkedését szinte teljes egészében hét jól ismert nagy részvény magyarázta. Mi több, ha ezeket kivettük az indexből, a fennmaradó több mint 400 cég árfolyamváltozása negatív volt.

Ez az amerikai és talán a globális kapitalizmus egy korábban is már megfigyelt tendenciájára hívja fel a figyelmet, miszerint

a nagyok viszik el a piac, a nyereség nagy részét.

Ez a koncentráció – átmeneti visszaesései ellenére is – tartós tendenciának mutatkozott eddig.

Kattints az ábrára a nagyításhoz!

Azt gondolhatnánk, hogy ez csak a hideg pénzügyi racionalizmussal jellemezhető Wall Street-i multinacionális vállalati közegre jellemző jelenség. Egészen addig, amíg rá nem pillantunk a világ legnagyobb koncertturnéinak és azok főszereplőinek turnén kívül is hasonlóan kiemelkedő bevételeire.

Taylor Swift fellendítheti a gazdaságot?

Igen, abban a pillanatban, amikor ezekre a rangsorokra és számokra nézünk, nagyon hasonló érzésünk támad, mint az amerikai tőzsdeindexek alakulását követve.

Taylor Swift például egy több mint 1 milliárd dollárt termelő, azaz még a mostanában mostoha árfolyam mellett is 340 milliárd forint körüli bevételt hozó koncertturnén van 2024 augusztusáig.

Miközben ez már önmagában is szabad szemmel látható összeg még az Egyesült Államokban is, legalább ilyen fontos a hatása a turné által érintett városok gazdaságára nézve. Így az a vicces helyzet alakult ki, hogy még az amerikai jegybank szerepét betöltő, és az egész világ gazdaságát mozgató Fed is foglalkozik az előadó turnéjának gazdasági hatásaival.

Az egymilliárd dollár ugyanis csak a turné bevétele, ami a költségek levonása után is (több)százmillió dolláros nagyságrendű profitot hagy az ifjú művész zsebében. De ez a szám nem tartalmazza a koncerteknek otthont adó városok és közösségük bevételeit.

Gondoljunk csak arra, hogy szállodák, vendéglátóhelyek, koncerten kívüli kiskereskedelmi egységek, az oda- és visszautazást bonyolító irodák, légi- és busztársaságok mennyit keresnek egy olyan turné során, amely több millió rajongót mozgat meg, és a hírek szerint még olyanok is tömegesen jelennek meg a koncertek helyszínein, akiknek nincs jegye, csak közel akarnak lenni imádott sztárjukhoz.

Üzlet Jónap Richárd 8 perc olvasás
Mit tanulhatsz kereskedőként a Miami Heat hidegrázós sikeréből?
Pénz Kovács Krisztián 14 perc olvasás
Még hatalmas a forint előnye – de ez már nem sokáig lesz így

Átlagosan 4,6 milliárd dollárt hozott az amerikai helyszíneknek

Az elmúlt hónapokban még a Wall Street Journal is több cikkben foglalkozott a jelenséggel, íme néhány érdekes megállapítás, adat. A Philadelphia Fed becslése szerint a város az ott adott koncertnek köszönhetően olyan többletforgalomhoz jutott, amely a helyi szállodák bevételeit májusban a járvány előtti rekordok fölé vitte.

Hasonlóan Chicagóban és Minneapolisban a vendéglátóipar rekordárbevételt ért el a koncertek idején. Cincinnatiben a turné idején a város koncerthez kapcsolódó extrabevétele közel 48 millió dollárt ért el. Az amerikai Forbes szerint a Taylor Swift-koncertet látogatók átlagosan 1300 dolláros (jegy, utazás, étkezés, szórakozás) kiadásai alapján csak az amerikai helyszínek 4,6 milliárd dollárral gazdagodhatnak.

Kattints az ábrára a nagyításhoz!

Amikor Taylor Swiftnek a Ticketmaster meghirdette a turnéját, a jegyoldal összeomlott, olyan sok jegyre érkezett be igény pillanatok alatt, és ez még az amerikai Szenátus Versenyjogi albizottságának figyelmét is felkeltette. Az énekes 33 évével olyan turnésztárokat taszít le éppen trónusukról, mint a The Rolling Stones. Bár Mick Jagger és bandájának tagjai (sajnos már Charlie Watts nélkül) koruknál fogva messze nem tudnak annyi koncertet besűríteni egy koncertkörútba, mint a dinamikus Swift az 52 amerikai és 54 külföldi koncertet tartalmazó, és valószínűleg még akár bővülő Eras nevű turnéba. (Igaz, az egy koncertre jutó bevétel tekintetében az öreg rockerek még mindig toronymagasan vezetnek.)

A kamaszkorában még country énekes és dalszerző azonban nemcsak a arénakoncerteken hasít manapság, hanem a lemezlistákon is.

Ugyanis ő az első női előadó, akinek egyszerre hét lemeze szerepel az amerikai Billboard 10-es listán, és maga mögé utasította Barbra Streisandot a legtöbb első helyezésű lemezzel.

Július harmadik hetében a Billboard Hot 100 számából minden negyedik Taylor Swifté volt. Újfajta taylorizmus van divatban, utalhatnánk John Taylorra, a Stanford egyetem legendás közgazdászára, akinek híres szabályát az egyensúlyi jegybanki kamatlábra minden közgazdásznak illik ismerni. Csak hát az új gazdaságban egy másik Taylor írja a szabályokat – akinek ez nem a család-, hanem a keresztneve. Noha, például Új-Zélandon nem lesz Swift koncert, az Air New Zealand számára érezhető fellendülést hozott mégis, hiszen a szigetországból ezrek repülnek a turné ausztráliai koncertjeire.

Sokáig sorolhatnám Taylor Swift tevékenységének nem csak számára jótékony gazdasági hatását, de térjünk vissza a számunkra ismertebb terepre.

A nagy hal már nem törődik többé a kisebbel

Mielőtt továbblépnénk, érdemes felidézni, hogy a magunkfajta nyolcvanas-kilencvenes években közgazdaságtannal ismerkedő diákok még abban nőttek fel, hogy a „nagy hal megeszi a kisebbet”. Ez persze továbbra is így van. Eszegetik egymást a cégek, ez valóban a világ rendjének tűnik, és ha neadjisten elkezdene valamelyik kicsit nagyobbra nőni, gyorsan felvásárolják.

Ami viszont új, hogy az igazán nagy halak annyira leosztották egymást között a piacot, hogy legtöbbször már nem is bajlódnak a kisebbekkel.

A cikk utolsó aktuális megfigyelése már arról fog szólni, hogy a nagy cégek nemcsak a kis cégeket, de a kisebb vagy akár nagyobb gazdaságokat is milyen erősen befolyásolják.

A Concorde egyetlen külföldi leányvállalatának otthonául szolgáló ír gazdaság az elmúlt tíz évben az eurózóna gazdaságának két százalékáról a duplájára, négy százalékra nőtt. Ebben kiemelkedő szerepe volt a 2008-2009-es válság által kiemelkedően sújtott ír gazdaság magához térésén túl annak, hogy a globális vállalatok, és különösen a komoly találmányi és szerzői jogi bevétellel rendelkező technológiai és gyógyszercégek írországi „tevékenysége” jelentősen növekedett.

De, miért az idézőjel? Nos, a globális cégek, ha nem is olcsó, de nagyon jól működő gazdasági infrastruktúra mellett a vonzó adózási lehetőségeknek hála terjesztik ki „tevékenységeiket” Írországra.

Ez számos esetben nem termelést jelent, hanem például a találmányi és egyéb jogok idetelepítését és az ebből fakadó bődületes és önköltséget minimálisan tartalmazó tétel könyvelését. Igen ám, de ennek vajmi kevés köze van mindahhoz, ami az ír gazdaságban valójában zajlik. Így amikor a multinacionális logika módosítja, hogy az árbevétel egy részét hova könyveljék, az bizony az egész ír gazdaság, és bármilyen meglepő, ezen keresztül az eurózóna bruttó hazai termékét is jelentősen módosítja.

Majka az élen, Schobert kiesett: itt a legértékesebb magyar celebek listája

Tizenhét helyett tízszázalékos csökkenés

Így történt idén júniusban is. Az európai statisztikai hivatal azt jelentette, hogy az eurózóna bruttó hazai terméke 0,4 százalékkal csökkent az év első negyedévében, noha korábbi becslése enyhe növekedést jelzett. A revízió oka az volt, hogy az ír gazdaság első negyedéves teljesítménye 17 százalékkal esett vissza az „ír” gyógyszeripar gyengélkedésének köszönhetően. Pár héttel később az Eurostat jelentősen jobb számokat közölt ismét az első negyedévről, ugyanis

az ír gazdaság a gyógyszeriparnak köszönhetően mégsem 17, csak 10 százalékkal esett vissza néhány könyvelési tétel módosulása miatt.

Nem csoda, hogy ilyen nagy a gyógyszeripar hatása az ír gazdaságra, hiszen a világ tíz legnagyobb gyógyszeripari cégéből kilenc van itt bejegyezve, és a világ tíz legnagyobb forgalommal bíró gyógyszeréből hetet gyártanak itt. Írország az EU legnagyobb gyógyszeripari exportőre, és az ír export ötven százaléka származik ebből az iparágból. Az Egyesült Államok kezdeményezésére induló globális minimum vállalati adó program célkeresztjében is többek között az ír adózási gyakorlat van, hiszen 12,5 százalék a vállalati nyereségadó és emellett nagyvonalú adócsökkentési lehetőségek vannak kutatás-fejlesztési területen.

Nem szívesen lennénk az ír és az eurózóna gazdaságát elemző közgazdászok helyében.

Ugyanakkor kíváncsian várjuk, van-e még olyan rekord, amit Taylor Swift nem ért el, és a jelenlegi turnén megvalósulhat, nem utolsó sorban a minimum egymilliárd dolláros bevétel. Az ír tapasztalat pedig azért is különösen izgalmas, mert azzal, hogy Magyarország kettős adóztatást kizáró egyezménye megszűnik az Egyesült Államokkal, egyes, szintén rendkívül alacsony magyar adókulcsok is elvesztik vonzerejüket az amerikai cégek és befektetők számára, és az amúgy is gyenge lábakon ingadozó magyar költségvetés újabb fájdalmas veszteségeket szenvedhet emiatt jövő évtől kezdve.

Jaksity György
alapító, igazgatósági elnök – Concorde Értékpapír Zrt.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Taylor Swift amerikai énekes-dalszerző a MetLife Stadionban ad koncertet New Rutherfordban 2023. május 26-án.

The post Jaksity György: Az újfajta taylorizmus és a begyógyszerezett ír gazdaság appeared first on Forbes.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés