Eltörölt minimumponthatár, nem kötelező a nyelvvizsga, sem az emelt érettségi. Meglett a hatása az egyetemi felvételi követelmények lazításának: sosem jelentkeztek annyian a felsőoktatásba, mint idén. Mindeközben egyre több diák választ inkább nagy presztízsű, külföldi képzést. Hazai magániskolákat kérdeztünk arról, hány magyar diák tanulhat tovább külföldön szeptembertől.

Szerda este megérkeztek a felvételi ponthatárok, nyolc órától kezdve minden egyetemre jelentkező diák megkapta a sikeres vagy sikertelen felvételiről szóló sms-t. 2023-ban 126 ezren próbáltak bejutni valamelyik felsőoktatási intézmény képzésére, ez 27 százalékkal több, mint az elmúlt években. Utoljára ilyen sokan 2011-ben jelentkeztek egyetemre.

Ez nagyban összefügg azzal a kormánydöntéssel, miszerint idén változtattak az egyetemi jelentkezés feltételein és lazítottak a kimeneteli követelményeken. A diákoknak nem volt kötelező emelt érettségit tenniük azért, hogy felvételt nyerjenek egy képzésre. Sőt, a központilag meghatározott minimum ponthatárokat is eltörölték. Pár kivételt leszámítva mindenhova kiugróan sok diákot vettek fel:

A győri Széchenyi István Egyemeten szeptembertől 4500-an, tavalyhoz képest 38 százalékkal többen fognak tanulni (2022: 3200 felvett hallgató),az ELTE-n a tavalyi csúcsot megdöntve 12225-en kezdhetik meg a tanulmányaikat,a Semmelweisen 19 százalékos növekedéssel 2796-an,a BGE-n szintén rekordot döntve 6474-en kezdhetik meg majd szeptemberben a tanulmányaikat. A Szegedi Tudományegyetem tájékoztatása szerint harminc százalékkal,míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre háromszázzal több leendő hallgatót vettek fel idén a korábbi évekhez képest.Az évek óta legmagasabb felvételi ponthatárokkal operáló a Corvinus szakjaira idén 2085-en, tavalyhoz képest csak 25-tel több diák nyert felvételt. Majka az élen, Schobert kiesett: itt a legértékesebb magyar celebek listája

Azt még nem tudni, hogy az összes jelentkező közül pontosan hány diákot vettek fel egyetemre. Az még inkább kérdéses, hogy hányan kezdik el szeptemberben az egyetemet. Már csak azért is, mert sokan döntenek inkább a külföldi egyetem mellett, csupán bebiztosítva magukat jelentkeztek hazai képzésre. Mivel jellemzően a legnépszerűbb külföldi egyetemekről már megkapták a felvételi ajánlatokat a diákok, így próbáltuk felmérni, mégis hány diák lehet érintett a külföldi továbbtanulás kapcsán.

Itthon két népszerű, kifejezetten magyar diákok tehetséggondozására és külföldi továbbtanuláshoz való felkészítésre specializálódott magániskola van, a Milestone Insitute és az Engame Akadémia. Az intézmények fizetős, délutáni vagy hétvégi képzéseket ajánlanak a diákoknak, kis létszámban vagy egyénileg mentorálják a diákokat.

Ugrásszerűen növekszik Hollandia népszerűsége

A külföldön tanuló magyar diákok létszámáról nincsenek pontos adatok. Az UNESCO nyilvántartásaiból, az állami nyilvántartásokból, valamint az iskolák és a diákok önkéntes bevallása alapján lehet következtetni, hány magyar állampolgárságú vagy magyar lakcímű diák tanul tovább Magyarországon kívül.

Csak következtetni lehet a számokra

Nehéz előre megmondani, hogy hányan kezdik meg ősszel külföldön az egyetemi tanulmányaikat. A pontos adatok jellemzően ősszel derülnek ki, ugyanakkor átfogó statisztika nem áll rendelkezésre arról, hány magyar diák hagyja el az országot és választ külföldi egyetemet a magyar felsőoktatás helyett.

Az Engame becslése szerint a 2021-2022-es tanévben több mint tizenhatezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatásban. Erre a számra az UNESCO, a Statcube, a HESA, a
Datenportal, a Nuffic és egyes országok kormányai által közzétett adatok alapján következtettek. Az öt legnépszerűbb ország Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Dánia és Hollandia volt, de a Brexit óta elindult egy lassú átrendeződés. A holland felsőoktatás iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés, tavaly közel 34 százalékkal többen jelentkeztek a holland egyetemekre, mint egy évvel korábban.

A hollandiai intézményeket szívesen választják a diákok, mivel a nem angol anyanyelvű országok között a legszélesebb angol nyelvű képzések választékát kínálják. A lakhatási válság viszont egyre súlyosabb, évek óta problémát okoz a lakosság növekedése, ami súlyosbítja a meredeken emelkedő lakásárak problémáját.

Sőt, több holland azt tanácsolja a felvett diákoknak, ha augusztusig nem találnak szállást, ne utazzanak az országba.

A Brexit nyertesének számít Dánia is, mivel Hollandiához hasonlóan a skandináv ország egyetemei sok, magas színvonalú angol nyelvű képzést indít. 2021-ben a dán kormány arról határozott, hogy jelentősen csökkentik az angol nyelvű képzések számát, megkerülve a kialakuló ingatlanpiaci válságot.

Az Egyesült Királyság egyetemeire jelentkezők száma drasztikusan visszaesett a tavalyi tanévben. Előtte tíz évig folyamatosan növekedett, majd a 2021-2022-es tanévre 59 százalékot (2021-ben az addigi 1100-ról 450-re) zuhant, míg a 2022-2023-as tanévben mindössze 315 magyar diák jelentkezett brit egyetem alapképzésére. Ez valószínűsíthetően a Brexit miatti változások következménye. A brit egyetemeken már csak azok az európai diákok tanulhattak megfizethető áron (a korábbiakhoz képest változatlan feltételekkel), akik 2020 decembere előtt megkezdték tanulmányaikat.

Hányan és hova mennek?

Az Engame-nek egyelőre nincsenek pontos adatai a 2023-2024-es tanévet illetően, több ország egyetemei csak augusztusban tájékoztatják a diákokat a sikeres vagy épp sikertelen felvételiről. Azt viszont már tudják, hány diákjuk nyert felvételt külföldi intézménybe.

Hollandiából 165, az Egyesült Királyságból 19, az Egyesült Államokból öt, Belgiumból, Olaszországból, Spanyolországból kettő, Monacóból és Ausztriából 1-1 ajánlatot kaptak a diákok. A legnépszerűbb idén Hollandia volt, a diákok 82 százaléka jelentkezett ide. Sok európai intézmény, köztük a németek, az ausztrálok és az írek majd csak később jeleznek vissza.

A legtöbb ajánlatot a hollandiai Maastrichtból (17), Leidenből (16), a University of Amsterdam (14) és a rotterdami Erasmus University-ről (14) kapták a diákok. Kérdésünkre az Engame elmondta, hogy a maastrichti egyetem különösen népszerű a kiemelkedő és magas szintű nemzetközi jogi képzései miatt.

Cambridge, Oxford, Harvard

A diákok közül van, akik a nemzetközi rangsorok elején álló intézményekbe nyertek felvételt. Úgymint Cambridge-be, Oxfordba, a University College Londonba vagy a Borostyán-ligás Brownra. A legtöbben üzleti, közgazdasági, pszichológiai és jogi képzések közül választottak. A hagyományosabb szakok mellett felvételt nyertek az adattudomány (Data Science), a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulmányok (Artificial Intelligence) vagy az egészségügyi mérnöki (Biomedical Engineer) képzésekre is.

A Milestone Institute 121 végzőse közül 119 fő nyert felvételt külföldi képzésre. Átlagosan három felvételi ajánlatot kaptak (van diák, akit csak egy, van akit több mint 10 helyre is szívesen várnak). Az intézet szerint ezek a számok megfelelnek az előző évek trendjeinek.

Azt még most nem tudják, hogy ebből hányan fognak ténylegesen kimenni, hiszen ezt sokan csak nyáron döntik el. Várakozásaik szerint körülbelül kilencven százalékuk kezdi meg szeptemberben majd a külföldi tanulmányait – ez egy kicsit magasabb arány az előző évekhez képest. A Milestone diákjai közül tizenkilencen összesen negyvenkettő olyan amerikai egyetemről kaptak ajánlatot, mint például a Princeton vagy a Harvard. A legnépszerűbb célpontok idén Hollandia, Franciaország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok voltak.

Nem feltétlenül magániskolából érhető csak el a külföldi továbbtanulás, de nem olcsó móka

A két alternatív oktatási műhely diákjain felül – akik a tehetséggondozás mellett kifejezetten a külföldi egyetemi tanulmányokra is felkészítik a fiatalokat –  természetesen olyan diákok is felvételt nyernek neves külföldi egyetemekre, akik nem náluk tanulnak. Az ő létszámukról azonban nincsenek nyilvános adatok. Habár a középiskolák jellemzően tavasszal közzé szokták tenni az előző tanévben egyetemen továbbtanuló diákok számát, de a külföldi intézményeket nem listázzák.

Azt viszont fontos megjegyezni, hogy míg van olyan ország, ahol egyáltalán nincs tandíj, addig sok külföldi egyetemen busás tandíj fejében lehet tanulni. Míg Ausztriában az uniós országokból érkezőknek ingyenes, addig 2022-ben Hollandiában átlagosan 700–2100 eurót (267–800 ezer forintot) kértek el egy teljes akadémiai évért. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban évente átlagosan 22000 fontot (9,8 millió forint), addig a Borostyán-ligás egyetemek akár 90 ezer dollárt (31 millió forint) is elkérhettek. Szinte mindenhol vannak ösztöndíjas lehetőségek, azonban ezekre gyakran rengetegen jelentkeznek, így sokszor önerőből kell megoldania a diák családjának a finanszírozást.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvény résztvevői a fővárosi Budapest Parkban 2023. július 26-án. Este 8 órakor nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a több mint 126 ezer jelentkező közül kik nyertek felvételt az egyetemekre.
MTI/Máthé Zoltán

The post Harvard, Oxford, Cambridge, na meg Hollandia – egyre több diák inkább külföldön tanulna tovább appeared first on Forbes.hu.