A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Richard Strauss-Brahms-estjének elsõ két számát láthatatlan, ám annál jobban hallható kapocs köti össze: a program középpontjában álló versenymû fõszereplõje a romantikusok által kedvelt rézfúvós, az erdõk, vadászatok, lovagi tornák hangulatát idézõ kürt, de ugyanez a hangszer játssza a koncertet bevezetõ szimfonikus költemény mámoros fõtémáját is. A koncert német szólistája korunk egyik legjobbja, a karmester a hazai középgeneráció jeles képviselõje.