Egy 2020 novemberében koronavírusban meghalt idős asszony hagyatéki eljárása az eltelt lassan másfél év alatt sem zárult le. Sőt, mint egyik gyermekétől, örökösétől megtudtuk, nem hogy a hagyatéki tárgyalás nem volt meg az ügyében, de még az időpont sincs kitűzve.

Az örökös többször érdeklődött, és az volt a benyomása, hogy jelentős a hagyatéki ügyekkel foglalkozó ügyintézők, a közjegyző leterheltsége, ezért mennek lassan az eljárások. Az szűrődött még le neki, hogy mindez nem független a koronavírussal együtt járó többlethalálozástól. De vajon általánosság-e, hogy lassabban intéződnek a hagyatéki ügyek, hogy nagyobb a leterheltség, és valóban a koronavírus miatt van-e mindez?

30 százalékkal több hagyatéki eljárás indult tavaly

Arra a kérdésre nem kaptunk általános választ a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától (MOKK), hogy átlagosan mennyi időbe telhet egy eljárás. A MOKK azt írta, mivel minden hagyatéki eljárás egyedi, ezért nem lehet általánosságban megmondani, mennyi ideig tart. Arra a kérdésre nem reagáltak, hogy van-e olyan előírás, hogy legkésőbb mennyi idő múlva kell megtartani a hagyatéki tárgyalást, illetve befejezni a hagyatéki ügyet. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a közjegyzőknek kifejezetten érdekük a hagyatéki ügyek mielőbbi átadása (lezárása), hiszen felmerült költségeik, munkadíjuk megtérítését jellemzően a lezárás után kérhetik. Arra viszont több okot is mondtak, miért lehet csúszás.

Az egyik nagy probléma, amely már évek óta fennáll, hogy az önkormányzatok túlterheltek, ezért gyakran csak hónapokkal vagy akár egy évvel a haláleset után küldik meg a hagyatéki leltárt a közjegyzőknek. Tavaly mintegy harminc százalékkal több hagyatéki eljárást folytattak le, mint a korábbi évek átlaga.

Ennek részben oka csak, hogy többen haltak meg, de ennél sokkal komolyabb problémát okoz, hogy a földhivatalok tavaly kezdték el felkutatni azokat a földterületeket, amelyek régóta halott emberek nevén vannak. Erre azért van szükség, mert 2023 februártól új ingatlannyilvántartási rendszer kezd működni, és addig tisztázni szeretnék ezen földterületek tulajdonjogát. Halott ember nevén pedig úgy maradhat ingatlan, ha az örökösök nem tudnak róla és nem jelentik be a hagyatéki eljárásban.

így zajlik a hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárást az örökös kezdeményezi az elhunyt állandó lakhelye szerint illetékes önkormányzatnál. Ehhez alapesetben a halotti anyakönyvi kivonatra van szükség, amelyet a haláleset helyszíne szerint illetékes anyakönyvvezető állít ki. Ez alapján a jegyző (a gyakorlatban legtöbbször az önkormányzat hagyatéki ügyintézője) készíti el a hagyatéki leltárt az örökösök segítségével. Ezt küldi meg az illetékes közjegyzőnek, aki vagy tárgyalás nélkül átadja a hagyatékot, vagy hagyatéki tárgyalást tűz ki. Utóbbira a többi között akkor van szükség, hogy ha az elhunytnak volt végintézkedése, vagy bármely örökös ezt kéri, vagy az örökösök által becsatolt egyezség, ami alapján a hagyaték átadását kérik, nem felel meg a törvény rendelkezéseinek. Az eljárást lassítja, ha van külföldi vagyonelem vagy külföldön élő örökös, ha az örökösök között vita van, ha az örökösöknek nincs pontos információjuk az elhunyt vagyonának minden eleméről, ha a hivatalok, intézmények nem válaszolnak időben a közjegyzői megkeresésekre ? foglalta össze a lényeget a MOKK.

Nagyjából ugyanannyi eljárást kell indítani a régen meghaltak földügyeiben, mint a halálozás mostani növekedése miatt. Ráadásul a régi földügyek a kamara szerint sokkal bonyolultabbak. Ebben az esetben a földhivatal értesíti az önkormányzatot, ahol megpróbálják elkészíteni a hagyatéki leltárt, majd elküldik a közjegyzőnek. A kicsi, önmagukban gyakran értéktelen földterületek (akár pár száz vagy pár ezer forintos tételek névértéken) öröklése a legtöbbször terhet jelent az örökösöknek (vagy az örökösök örököseinek), akik nem is tudtak felmenőjük ezen vagyoneleméről.

Nehézséget okoz az örökösök felkutatása, beazonosítása, ehhez levéltárakat kell bevonni, hirdetményeket kell közzétenni. Előfordult olyan extrém eset is, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint egy kis földterület egy 1918-ban, tehát az első világháború idején meghalt ember tulajdonában volt. Ezekben a földhivataltól érkező ügyekben átlagosan öt-hatszor olyan bonyolult és hosszadalmas eljárni, mint egy napjainkban elhunyt esetében, és ez okozza a fő leterhelést mind az önkormányzatoknál, mind a közjegyzőknél. A MOKK várakozásai szerint ez az extra terhelés még idén is megmarad.

A hagyatéki eljárások lassúságára már tavaly nyáron is volt panasz.

Kapcsolódó Nagyon lelassult a hagyatéki ügyek elintézése Otthoni munkavégzést rendeltek el a harmadik hullám idején, de az ügyintézők nem férhettek hozzá így a központi tárhelyen őrzött hagyatéki anyagokhoz. Az örökösök is tudnak tenni a hagyatéki eljárás gyorsításáért

A MOKK kérésünkre csokorba szedte, hogyan segíthetjük örökösként a hagyatéki eljárást, mit tehetünk, hogy gyorsabb legyen.

Érdemes mielőbb felvenni a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal, és minél alaposabb információt adni az eljárási cselekményt végzőknek az elhunyt vagyonáról. Célszerű alaposan átgondolni, hogy kik lehetnek érdekeltek az öröklésben, valamint milyen vagyontárgyai, bankszámlái és adósságai lehettek az elhunytnak.

Ez azért különösen fontos, mert a közjegyző később az önkormányzati jegyző által elkészített hagyatéki leltár alapján keresi majd meg a bankokat, és kéri le a hagyatékban szereplő ingatlan tulajdoni lapját. Fontos tudni, hogy az örökség felkutatása az örökösök dolga, nem pedig a hatóságoké, az önkormányzati jegyző és a közjegyző nem nyomoznak a hagyaték után. Nem dolguk, és nincs is lehetőségük arra, hogy felkutassák, milyen cégek vannak az örökhagyó nevén. Nem tudják ellenőrizni azt sem, milyen értékes ingóságokkal rendelkezett az örökhagyó. Az ingatlan-nyilvántartásban pedig esetleges a név szerinti keresés, sok esetben pontatlanul szerepelnek az örökhagyó adatai a földhivatalnál, emiatt nemigen derül ki, hogy az adott ingatlan az elhunyt nevén van. Ezeknek az információknak az összegyűjtésévél tehát gyorsíthatják a folyamatot az örökösök, ugyanis, ha csak a hagyatéki tárgyaláson derül ki, hogy további vagyonelemek is részét képezik a hagyatéknak, az szinte minden esetben meghosszabbítja az eljárást.

Nem szabad elhallgatni az örökösök személyét az eljárásban ? ez adott esetben bűncselekménynek is minősülhet.

Nem egyszer fordul elő, hogy a hagyatéki eljárást megindító örökös nem tárja fel teljességgel a rokonsági viszonyokat és a közjegyző előtti eljárásban derül ki, hogy további örökösök is vannak.

Érdemes lehet azt is kideríteni, hogy volt-e az elhunytnak végintézkedése.

Ha közjegyzőnél készített, vagy tett letétbe végintézkedést, akkor az ki fog derülni az eljárás során, mert a közjegyző ellenőrzi azt a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában. Ahogy lekérdezi a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartását is.

Az örökösöknek lehetőségük van például úgynevezett osztályos egyezséget kötni, amelyben szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön.

Ilyen egyezséggel még az elhunyt végakaratát is felülírhatják, ha máshogy szeretnék elosztani egymás között a hagyatékot. Érdemes azonban már a hagyatéki tárgyalás előtt megbeszélni, hogy mire tartanak igényt, így lényegesen gyorsabban érvényes megállapodás születhet, mintha csak a közjegyző előtt kezdenének egyezkedni az örökségről. Az osztályos egyezség feltétele, hogy minden örökösnek kapnia kell valamit, és kizárólag az örökösként érdekeltek köthetik meg, valamint csak a hagyaték tárgyaira vonatkozhat. Vagyis más vagyontárgyaikat nem vonhatják be az egyezségbe, és másnak, például a gyerekeiknek nem juttathatnak semmit az osztályos egyezség keretein belül. Az örökösök adott esetben emellett azzal is lerövidíthetik az eljárást, ha a hagyatéki tárgyaláson lemondanak a fellebbezési jogukról.

Az örökség visszautasítása meghosszabbítja a hagyaték átadását.

Erre gyakran azért kerül sor, mert az örökösök a hagyatékot terhelő tartozás miatt visszautasítják az örökséget. Az örökség ilyenkor a soron következő örökösre, például kiskorú gyermekre száll, ezért a gyámhatóságot is be kell vonni az eljárásba, ami tovább lassítja az eljárást.

Az esetek többségében célszerűbb és gyorsabb is, ha az örökösök már a hagyatéki eljárásban megegyeznek a hitelezőkkel az adósság rendezéséről. Ha attól tartanak, hogy nem tudnak az elhunyt minden tartozásáról, bármely öröklésben érdekelt kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyre jelentkezhetnek a hitelezők.

The post Nem csak a koronavírus miatt lehet lassabb a hagyatéki ügyintézés first appeared on 24.hu.