:
Breaking News

A világ már sosem lesz olyan, mint amilyen volt ? a Fidesz évek óta nyomja a morális pánikgombot

A világ már sosem lesz olyan, mint amilyen volt ? a Fidesz évek óta nyomja a morális pánikgombot
  • 24.hu
  • 18 Dec, 2021
  • Címkék: #

Migránsok, Soros, Brüsszel ?a jelszavakká egyszerűsített politikai nyilvánosság évek óta a hétköznapjaink része. Sik Endre, a Társadalomkutatási Központ kutatóprofesszora szerint a hullámokban érkező, félelemkeltő üzenetek még jó ideig velünk maradnak: amennyiben a Fidesz marad hatalmon, biztosan, de az ellenzék győzelme esetén is nagy önuralomra lesz szükség ahhoz, hogy Márki-Zay Péterék ne vegyenek elő hasonló kommunikációs paneleket. Ezt jelzi, hogy az egyesült ellenzék első, választás előtti óriásplakátjai a kék kormányzati hirdetések képi világával azt üzenik: míg Soros György egy bevándorlót sem telepített be Magyarországra, az Orbán-kormány már 55 ezret. Sik szerint ha az volt az ellenzék célja, hogy a kormány propagandáját nevetségessé tegye, akkor ez rendben van, de nagy kérdés, hogy hogyan lehet leszállni a migránsozásról a későbbiekben.

A kormányzati kommunikációról értekező 2016-os tanulmányában Sik morális pánikgombként hivatkozik a Fidesz jellegzetes technikájára.

Ez egy olyan propagandatechnológia, melynek alapja a morális pánikkeltés. Az emberek félelmét, rettegését fokozza, hogy a világuk soha nem lesz már olyan, mint amilyen volt. Értelemszerűen rosszabb lesz. Mindezt politikai célból teszi a hatalom, hogy szimpátiát keltsen az emberekben maga iránt, hiszen ebben a helyzetben csak a kormányra számíthatnak

? mondta a tanulmány szerzője.

Sik pontosan meghatározza e propagandatechnika paramétereit, és hangsúlyozza, hogy amennyiben bármelyik kritérium hiányzik, vagy kisebb léptékben valósul meg, akkor egyszerű médiamanipulációról beszélünk.

Ismétlés a tudás anyja

A morális pánikgomb egy államilag irányított propagandagépezet. Durva, agresszív beszédmód jellemzi, ami a napirendre helyezett témákat úgy keretezi, hogy az emberek legősibb hiedelmeire, félelmeire hasson. Erre a nemzeti konzultációk szövege a legjobb példa. Sik és szerzőtársa, Lázár Domokos tanulmányában a 2015. július 15-én záruló, a migráció veszélyeit taglaló kérdőív első és harmadik kérdését emeli ki.

Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontosnak a terrorizmus térnyerését (a franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából? ? Nagyon fontos; Fontos; Nem fontos. Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel? ? Teljesen egyetértek; Inkább egyetértek; Nem értek egyet.

Az első kérdés előmelegíti a harmadikat. Egyrészt felveti a terrorizmus térnyerését, ráadásul olyan fogalmakat használ (vérengzés, riasztó), melyek növelik a nyugtalanság és pánik érzetét. Másrészt a válaszlehetőségek közül kettő a kormányzati álláspontra rímel, és a kérdőív fel sem kínál semleges álláspontot. Mire a harmadik kérdéshez érünk, a kérdőív már nemcsak sejteti, hanem tényként állítja, hogy a bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatban áll egymással, egyúttal a bűnbakot is kijelöli az EU és Brüsszel képében.

A kormány bevándorlásellenes plakátja a fővárosban 2015-ben

A nemzeti konzultáció egy úgynevezett ?push-poll? politikai marketingtechnika, ami szintén kulcseleme a morális pánikgombnak. Látszólag a közvélemény-kutatás módszertanát használja, de valójában a kérdező durván manipulatív nyelvezettel és hatalmi szándékkal jelenik meg. Jellegzetessége, hogy a kérdés magába foglalja a helyes választ. A népszavazások is ?push-poll?-szerű válaszlehetőségeket kínálnak. Elég a ?gyermekvédelmi? népszavazásra gondolni, amit várhatóan a 2022-es országgyűlési választással egy napon rendeznek meg. A népszavazás kérdései ? például hogy ?Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?? ? Sik szerint a morális pánikgomb iskolapéldái, hiszen az, hogy a nem átalakítható legyen, a mindennapi gondolkodás számára egy világ összeomlását jelenti.

A morális pánik felkorbácsolása hosszú ideig zajlik. A folyamatos kampányok a médiában és óriásplakátokon, a nemzeti konzultáció, a népszavazás képes volt egészen a 2018-as országgyűlési választásig elhúzni és kulcskérdéssé tenni a migrációt, és a kormány a mai napig vissza-vissza kanyarodik legsikeresebb kommunikációs termékéhez. Orbán Viktor a múlt hónapban már soha nem látott migrációs nyomásról beszélt.

A végtelenbe futó kampányok alkalmasak arra, hogy sokszori ismétléssel, újra meg újra felmondják a leckét, amíg a választók fejében gyökeret vernek a kulcsfogalmak.

Bielik István / 24.hu A Soros-ellenes kampány hirdetése 2018-ban ?Ez veszélyes!?

A kormánypártok akkor fedezték fel a morális pánikgombot, amikor 2014 őszén gyorsan veszíteni kezdtek a népszerűségükből. Ekkor keresni kezdték azokat a témákat, amelyekre fogékony lehet a választóközönség. Az első ilyen a halálbüntetésről szóló vita volt. Sik Endre szerint nem tapogatóztak rossz helyen, hiszen a magyar társadalomban van támogatottsága a halálbüntetésnek, mégsem volt hosszú életű az elképzelés, hiszen olyan nemzetközi szerződések kötötték az ország kezét, amelyek eleve ellehetetlenítették a halálbüntetés visszaállítását.

?Amikor a Charlie Hebdo szerkesztőségénél terrorcselekmény történt, a Fidesznél megvilágosodtak. Rájöttek, hogy a terrorizmus és a migráció összekapcsolása működhet. Azt pedig már az én kutatásaimból is kiolvashatták, hogy a magyarok mindig is idegenellenesebbek voltak a legtöbb európai ország lakosságához képest? ? mondja Sik.

A migránsok azért válhattak zseniális bűnbakká, mert nincsenek itt.

Távol vannak, a magyaroknak nincs közvetlen kapcsolatuk hozzájuk, ezért a veszély mértéke bármikor felcsavarható.

Az Eubarométer rendszeresen megkérdezi az uniós tagországok állampolgárait arról, mit tartanak a legnagyobb problémának az EU-ra, a saját országukra, illetve a személyes életükre nézve. Ebből az derül ki, hogy 2015 után európai szinten csaknem mindenhol nőtt a veszélyérzet a migrációval és a terrorizmussal kapcsolatban. Magyarországon ennek a mértéke az átlagnál nagyobb volt. A saját országra vonatkozóan ott nőtt a fenyegetettség érzése, ahol valóban történtek terrorcselekmények, és ahova valóban érkeztek menekültek, például Németországban és Franciaországban. A magyarok ebben a kérdéskörben is jobban féltették a saját országukat az átlagnál, azonban amikor a személyes életükre kérdeztek rá, már egyáltalán nem tartották problémának a migrációt. Az EU felméréseit erősíti meg a Policy Solutions novemberben készült kutatása, amelyből kiderül, hogy a magyarok szerint elsősorban gazdasági problémák érintik a legsúlyosabban az életüket.

A morális pánikgomb nyomogatásával az üzenetek inkább a tudattalant célozzák meg, és el is jutnak az emberek fejébe, de bármiféle reflexió, gondolat nélkül, a félelmek síkján landolnak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A nemzeti konzultáció kitöltésére buzdító plakát 2021-ben Gyöngyöspatai cigányok, zsidó Soros

A morális pánikgomb tematikája tetszés szerint bővíthető. 2020 elején a kormány bejelentette, hogy nemzeti konzultációt indít a gyöngyöspatai romák kártérítésének ügyében. A bíróság ugyanis úgy határozott, hogy az államnak 100 millió forintot kell fizetnie több mint hatvan egykori gyöngyöspatai roma diáknak, akiket szegregáltan oktattak. Ekkor felmerült a kormány részéről a ?cigánykártya? kijátszása, de ügyeltek arra, hogy csak az ?érdemtelenül? pénzhez jutó romákat állítsák pellengérre. Hozzájuk kapcsolódtak a börtönbiznisz kapcsán az ügyvédek és a börtönlakók.

A gyöngyöspatai romák ügye egy kísérlet volt arra, hogy frissítsék az ellenségek sorát, de végül az egészet elsöpörte a vírus.

?A morális pánikgomb lényege, hogy mindig kiegészíthető új ellenségekkel, témákkal, megőrizve a régieket, hogy a kettő összeérjen. Ha úgy látják, hogy valamelyik kifáradt, vagy hogy vannak olyan néprétegek, amelyeket új dolgok jobban megszólítanak, akkor bármi bármikor hozzácsapható a már kidolgozott keretekhez. A lényeg, hogy az egész egy összefüggő egységet alkot? ? mondja Sik.

A migránsok voltak a kiindulópont, de hamar érkeztek új ellenségek. Brüsszel közülük tartós, amin további morális pánik hullámokat is meg lehet ülni. A magyarokban van egy hosszútávú, a történelmi sérülések és kudarcok miatti rossz érzés, ezért a brüsszeliták tökéletesen illeszkednek a törökök, Habsburgok és oroszok fémjelezte sormintába. Sik szerint a baloldallal riogatás nem sokat tesz hozzá az ellenségképhez, de Gyurcsány Ferenccel fenyegetőzni ma is sok Fidesz-hívőben erősítheti az elköteleződést.

Farkas Norbert / 24.hu

?Ott van még Soros, akiről annyit lehet tudni, hogy gazdag, spekuláns és zsidó. Ez utóbbiról sosem esik szó, de ez a szép a mélyen beágyazott antiszemitizmusban, hogy említeni sem kell? ? teszi hozzá Sik. Ott van még a civil társadalom, velük áll össze az az egyveleg, ami elég ahhoz, hogy a megfelelő pillanatban legalább két és fél millió ember a megfelelő helyre ikszeljen.

A morális pánikgomb egy keverőpultként funkcionál. Meghatározza, milyen problémák legyenek felhangosítva, és azt is, hogy kinek szóljon. A hagyományos médiumokon (televízió, kis példányszámban nyomtatott, helyi sajtótermékek, óriásplakátok) keresztül a kiemelt fontosságú falusi, képzetlen, jellemzően rosszul informált választókat lehet elérni. A közösségi médiában ? ami itthon javarészt a Facebookot jelenti ? a jobb anyagi helyzetű, jobboldali elköteleződésű választókat igyekszik megszólítani a kormány, akik ideológiai meggyőződésből vagy anyagi érdekből sodródtak közel a hatalomhoz.

A kormány tudatosan nem kommunikál mindenkihez.

Az elsődleges cél, hogy a saját táborát elkötelezze és mobilizálja, ezért folyamatosan új ellenségek és témák jelennek meg, ezért a morális pánik sosem laposodik el. A küzdelem legújabb fejezetében a gyerekek ellen indított állítólagos támadásokat kell visszavernie hazánknak. Sik szerint az LMBTQ-mozgalom elleni harc kifejezetten hatásos téma, mert a gyerekek és a nem (gender) a világképet alapjaiban meghatározó elemek. Éppen ezért alkalmasak arra, hogy vélelmezett veszélyeztetettségük felkorbácsolja a morális pánikot.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A nemzeti konzultációt népszerűsítő plakát 2021-ben Még hungarikum, de Habonyék már Londonban vannak

A morális pánikgomb egy technológia, így elviekben bárhol alkalmazható, Sik mégis hungarikumként hivatkozott rá, amikor meghatározta a fogalmat. Továbbra is úgy látja, hogy ilyen kifinomultsággal és ekkora kiterjedtséggel sehol sem honosították meg, azonban a kutató figyelmeztet Habony Árpád külföldi nyomulására. A politikai tanácsadó köre észak-macedóniai és szlovén médiaérdekeltségekkel rendelkezik, emellett elindult a V4 országairól tudósító hírügynökség, a londoni székhelyű V4NA. A Habony-féle érdekcsoportokhoz köthető ügynökség a magyar kormány retorikáját igyekszik érvényesíteni. Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár 2019-ben egy kiszivárgott felvételen ugyancsak arról beszélt, hogy olyan médiabirodalmat szeretne kiépíteni, mint Orbán.

Egy az egyben még senki sem honosította a morális pánikgombot, de a nemzetközi politikában sem maradt észrevétlen a magyar kormány kommunikációjának eredményessége.

The post A világ már sosem lesz olyan, mint amilyen volt ? a Fidesz évek óta nyomja a morális pánikgombot first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés