:

Mi köze van a leendő cseh kormányfőnek az 1956-os forradalomhoz?

Mi köze van a leendő cseh kormányfőnek az 1956-os forradalomhoz?
  • 24.hu
  • 13 Nov, 2021
  • Címkék: #

Kedden délután arra kérte Milos Zeman cseh államfő az október eleji választásokat megnyerő, eddigi ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét, Petr Fiala professzort, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az új kabinet összeállításáról. Erre nem kellett túlságosan biztatni Fialát ? brnói politológust, korábbi egyetemi rektort és volt oktatási minisztert ?, hiszen az eddig ellenzékben lévő, de a választást megnyerő öt párt már hétfőn aláírta a koalíciós megállapodást. A professzor ezért kedden rögtön el is fogadta a köztársasági elnök felkérését. Fiala a koalícióra lépő öt párt közül a legnagyobb tömörülés, az ODS (Polgári Demokrata Párt) elnöke, és az október eleji választások óta a miniszterelnöki poszt egyértelmű várományosának számított.

Kapcsolódó Csehország: Aláírta a koalíciós szerződést a korábbi ellenzék a kormányalakításhoz Az októberi választáson győztes pártok három új minisztériumot hoznak létre.

A kormányalakítási felkérés viszont elhúzódott, mert a cseh államfő, Milos Zeman májzsugorban szenved, és október 10-én, az ellenzék győzelmét hozó választások után egy katonai kórházba szállították. Pár napja kiengedték ugyan az intenzívről, de továbbra is kórházi ápolásra szorul, és feladatait csak részlegesen képes ellátni az orvosai szerint.

GEORG HOCHMUTH / APA / AFP Milos Zeman

Korábban sem volt csúcsformában a cseh államfő: állítólag Orbán Viktort sem ismerte fel, amikor szeptemberben találkoztak, sőt oroszul kezdett beszélni a magyar kormányfőhöz. Zeman közismerten oroszbarát politikus, tehát ezt akár még megtiszteltetésnek is vehette volna Orbán. Az intenzívről most kikerült köztársasági elnök állítólag betartja orvosai tanácsát is, de ez még nem jelenti azt, hogy teljes mértékben el tudná látni a feladatait.

Ráadásul, ha mégis képes betölteni a funkcióját az államfő, abban sem biztos, hogy sok köszönet lesz. A köztársasági elnök Csehországban ugyanis megakadályozhatja egyes miniszterek kinevezését. Ezért most a prágai sajtó azt latolgatja, hogy Fiala javaslatait elfogadja-e majd a betegeskedő Zeman, és ha nem, akkor az új koalíció kezdeményezi-e a szenátusban az elnök elmozdítását (arra hivatkozva, hogy nem alkalmas a feladatára). Az elemzők egyöntetűen azt gondolják, hogy ? éppen a kölcsönös zsarolási potenciál miatt ? jelenleg sem Fialának, sem Zemannak nem érdeke az ellentétek kiélezése, így előbb-utóbb kompromisszumra fognak jutni az új kormány kinevezéséről.

Az elorbánosodó Babis megbukott

Ám nemcsak Zeman, hanem korábbi pártja, a szociáldemokrata CSSD sincs jó állapotban: a szocdemek a kommunistákkal együtt zuhantak ki októberben a cseh parlamentből. így Andrej Babis dollármilliárdos miniszterelnök és ANO nevű populista tömörülése elvesztette két legfontosabb ?ősbaloldali? szövetségesét, velük együtt a kormányzó többségét is. Babis egyetlen szövetségese az ex-szocdem Zeman volt az utolsó napokig, de az elnök állapota igencsak rossz, politikai pozíciója pedig gyenge. Zeman már nem húzhatta tovább az időt, bár Babis alighanem még szívesen elkormányozgatott volna ügyvezető miniszterelnökként.

Egy hónappal az október 8-9-ei választások után csütörtökön végül lemondott az Andrej Babis vezette kormány, a miniszterelnök írásban nyújtotta be lemondását Milos Zemannak. Ügyvezető kormányfőként így addig maradhat hatalmon, amíg az eddigi ellenzék vezetője, Petr Fiala nem terjeszti elő az új miniszterek listáját a köztársasági elnöknek.

Orbán Viktor tehát hiába látogatott a választások előtt Prágába, hiába tette ki magát egy ellentüntetésnek, hiába találkozott az őt állítólag fel sem ismerő Zemannal, Babis mégsem tud most hatalmon maradni.

Ennek ellenére ez még nem jelenti feltétlenül Babis politikai karrierjének végét: egyrészt ígéri, hogy konstruktív ellenzéki vezető lesz, másrészt a cseh sajtó azon spekulál, hogy a súlyos beteg államelnök utódjaként elindul-e majd jelöltként. A leköszönőben lévő kormányfő még korainak tartotta, hogy erről nyilatkozzon.

Kik nyertek?

Annyi bizonyos, hogy az októberi választások után most az ellenzék két nagyobb csoportja összefogva juthat kormányra. Az egyik csoport egy hárompárti jobbközép-centrista szerveződés, amely az Együtt (SPOLU) nevet viseli. E csoport az enyhén euroszkeptikus ODS-ből (Fiala pártjából), a kereszténydemokrata KDU-CSL-ből és a liberális-konzervatív TOP 09-ből áll. Ez utóbbi korábbi vezetője az egykori külügyminiszter, Karel Schwarzenberg herceg, aki a néhai Vaclav Havel köztársasági elnök tanácsadója volt.

A mostani ellenzék másik csoportosulása a kétpárti STAN-Kalózok tömörülés. Ők is csatlakoztak hétfőn az ötpárti koalíciós megállapodáshoz. (A STAN a Polgármesterek és Függetlenek rövidítése, ez az erő a ?Kalózokkal? egy listán indult, de végül sokkal több mandátumot szerzett, mint a kalózpárt.) Egyelőre csak a választáson óriási veszteségeket szenvedő Kalózpárt nem hagyta jóvá az ötpárti koalíciós megállapodást. Ők ?párton belüli népszavazáson? akarják szentesíteni az egyezséget. Fiala egy friss nyilatkozatában nem tartotta valószínűnek, hogy a Kalózok ne vennének részt az alakuló koalícióban, hisz a választók ezt várják tőlük.

A kalózpárt egyébként annyira meggyengült, hogy ha nem kötnének koalíciót, akkor a másik négy tömörülésnek is abszolút többsége lenne a parlamentben. A Kalózokra irányult ugyanis Babis lejáratókampánya idén. Utólag még Babis is elismerte, hogy kissé talán túlzottan beindították a választók ?fantáziáját?, amikor azzal vádaskodtak, hogy a Kalózok minden családba migránsokat költöztetnének be.

A milliárdos kormányfő által birtokolt sajtótermékek ugyanis valóságos rágalomhadjáratot indítottak a Kalózok ellen. Csakhogy Babis nem vette figyelembe, hogy öt párttal áll szemben, és közülük csupán egyet sikerült meggyengítenie. A koalíciónak most 108 mandátuma van, a Kalózok pedig csak négy hellyel rendelkeznek, így a 200 fős alsóházban nélkülük is meglenne a SPOLU és a STAN többsége. Ráadásul a STAN máris bejelentette, hogy legközelebb már nem indul együtt a Kalózokkal, miközben a kalózpárt a STAN-t okolja saját választási kudarca miatt. A belső feszültségek tehát már most látszanak a még nem is működő koalícióban.

Inkább ?nyugatos? politika jön?

A jelenleg egyelőre még ötpártinak tűnő koalíció miniszterelnök-jelöltje mindazonáltal az enyhén euroszkeptikus Polgári Demokraták (ODS) vezetője, Petr Fiala, aki még így is a Nyugat iránt nyitottabbnak számít a nemzetközi sajtó szemében, mint Babis, akinek keleti orientációja erősödött az utóbbi időben. Főleg, hogy a cégeihez érkezett EU-támogatások és az ezzel kapcsolatos összeférhetetlenségi, illetve más botrányok miatt egyre több vizsgálat fenyegeti Prágában és Brüsszelben is.

Babis az utóbbi időben ?elorbánosodni? látszott, bevándorlóellenessége fokozódott, és a sajtóhoz való hozzáállása is kezdett hasonlítani magyar kollégájáéhoz.

Kapcsolódó Sorra buknak térségünk ?elorbánosodó? vezetői, de nem szabad leírni őket Cseh, osztrák, szlovák és bolgár kormányfő is bukott idén: mindannyian követték egyes kérdésekben Orbán Viktor politikáját, de bukásukban sok egyedi tényező játszott szerepet.

Ezzel szemben a most kormányra készülő ellenzék az európai elkötelezettségét egy új minisztérium felállításával is jelezni akarja. Ennek megfelelően három új tárcát hoznak létre: a jogalkotási, az európai unióval foglalkozó, illetve a tudományért, kutatásért és innovációért felelős minisztériumot. így összesen 18 minisztere lehet az eddigi tizenöt helyett az új cseh kormánynak. Ez annak tükrében érdekes, hogy a program szerint a költségvetési megtakarításokra nagy hangsúlyt helyeznének a jövőben. Jellemző, hogy Babis ugyan konstruktív ellenzéki szerepet ígért, de máris támadta a ?pozícióhalmozás? miatt az új koalíciót.

Ami a külpolitikát illeti, a koalíciós megállapodást aláíró öt párt az EU és a NATO iránti elköteleződést hangsúlyozza. Szeretnék újjáéleszteni Vaclav Havelnek az emberjogi alapra helyezett külpolitikáját is. A védelmi kiadásokat a NATO-elvárás szerint a GDP két százalékára emelnék, és kizárnák egy új atomerőmű építési tenderéből Oroszországot, valamint Kínát. Emelnék viszont az oktatási kiadásokat.

Mi lesz a magyar kapcsolatokkal?

Kérdéses ugyanakkor, hogy mit terveznek a visegrádi négyekkel, miként alakulhatnak Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával az új prágai vezetés kapcsolatai. A Kalózok, akik a külügyminisztériumot szerezhetik meg, korábban nagyon kritikusak voltak Orbán Viktorral szemben, ám Fiala polgári demokratái megértőbbnek tűnnek a magyar vezetés megítélésekor.

Benko Vivien Cher / MTI A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh kormányfő (j) katonai tiszteletadás mellett fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt egynapos hivatalos csehországi látogatásán Prágában 2021. szeptember 29-én.

A Slovak Spectator online újság szerint a cseh és a szlovák kapcsolatok erősödhetnek a V4-eken belül, és ez depolitizálhatja azt az együttműködést, ami a Babis-korszakra volt jellemző a cseh-magyar-szlovák-lengyel viszonyban. Az, hogy a SPOLU és az ODS kicsit pozitívabban áll a magyarokhoz, mint például a Kalózpárt, abban Fialának is szerepe lehet. Édesapja ugyanis 1956-ban vesztette el a brnói főiskolai tanári állását, miután a magyar forradalom leverése ellen tiltakozva kilépett a csehszlovák kommunista pártból. Miután elbocsátották, az apa, Igor Fiala fizikai munkásként dolgozott pályafutása végéig.

A magyar ?56 leverése elleni tiltakozás Petr Fialára is kihatott. A mostani kormányfőjelölt végzett történészként sokáig a családi múlt, vagyis apjának az állampártból való kilépése miatt megbélyegzettnek minősült, és nem kapott állást a kommunista Csehszlovákiában. Petr Fiala édesapja nemcsak a kommunizmust szenvedte meg, ugyanis megjárta a nácik internálótáborát is 1944 körül. Igor édesanyjának egész családja koncentrációs táborba került származása miatt a náci német megszállás idején.

Euró nem lesz, de?

De mivel szembesül Babis után Fiala? Sokak a felperzselt földhöz hasonlítják a távozó miniszterelnök hagyatékát, Fialának ugyanis egy negatív örökséget kell majd felszámolnia. Infláció, költségvetési deficit, gazdasági lassulás ? és ezek csak az anyagi bajok. Szeptemberben a cseh ipar teljesítménye zuhant, elsősorban az autógyártás ellátási problémái miatt, amelyek a Skodánál termeléskieséseket okoztak.

A lehető leggyorsabban meg kell oldanunk a problémákat, amelyek az embereket nyomasztják

? mondta a koalíciós megállapodás után Fiala, aki utalt arra, hogy az ország többszörösen is válságban van. Az egészségügyi, gazdasági és értékválságból is ki kell ugyanis vezetniük Csehországot szerinte. Az, hogy bajban van Csehország, nem kétséges. A költségvetési hiány túllépheti a GDP 7 százalékát az idén, az energiaárak emelkednek, a koronavírus újabb hulláma támad. További gondot okozhat, hogy az EU klímapolitikai vállalásai súlyosan érinthetik az unió egyik legiparosodottabb államát.

Fialára e szempontból kényes feladat vár: 2022 második felében Prága veszi át az EU soros elnökségét. Az októberi választásokon győztes koalíció a klímapolitika jegyében azt tervezi ugyanis, hogy a korábban vállalt határidő, azaz 2038 előtt kivezetik a szénbányászatot az energiamixből.

Bár a nemzetközi sajtó azt emeli ki az új koalíciós program kapcsán, hogy egyelőre nem vezetik be az eurót Csehországban, a cseh hírekben mindazonáltal szerepel egy érdekes kitétel: az új kormány szeretné kiterjeszteni a lehetőséget, hogy a cégek euróban is vezethessék a számláikat, ami viszont egyértelmű lépés lenne a közös valuta bevezetése felé.

Ki is az a Petr Fiala?

Az 57 éves Fiala történész és politikatudós. Hét évvel ezelőtt vette át az ODS vezetését, de a nyugati sajtó elsősorban azért dicséri, mert konszenzuskereső, mérsékelt hangvételű politikusnak tartják. Fiala korábban politológusként szerzett hírnevet ? említettük már, hogy történészként nem nagyon kapott állást Csehszlovákia fennállása idején, csak egy kisebb vidéki múzeumban tudott nagy nehezen elhelyezkedni. A kilencvenes évektől azonban a Cseh Köztársaságban a politikatudomány egyik fontos képviselőjévé vált, elméleti tudását most pedig a gyakorlatban is hasznosíthatja majd.

Radek Mica / AFP Petr Fiala beszél a sajtóval Brnóban 2021. október 8-án.

Persze a politikában sem teljesen zöldfülű a James Bond-filmeket imádó, irodalomrajongó és 40 éves koráig aktívan focizó Fiala: 2012?2013-ban már volt oktatási, ifjúsági és sportminiszter az ODS-es Petr Necas vezette kormányban. A felsőoktatásban is dolgozott már vezető pozícióban: egyetemi rektor, sőt a cseh országos rektori tanács elnöke is volt. A brnói egyetemet népszerűvé tette a diákok körében, fejlesztette az orvosi intézeteket.

Pártját, az ODS-t 2014 óta vezeti, és 2013 óta tagja a cseh parlamentnek. Fiala konzervatív politikus, nem híve az azonos neműek házasságkötésének, a radikális iszlámot úgy ítélte meg korábban, hogy az ?háborúban áll Európával?. Ellenzi a migránsok befogadását, de a populizmust és a politikai szélsőségeket is. Nem véletlenül ígér most költségvetési szigort, Babis osztogatási akciói után. Bár ellenzi a politikai szélsőségeket, mégis üdvözölte a lengyel Jog és Igazságosság párt győzelmét a 2019-es lengyel választásokon.

Látható, hogy Fiala sokszor egymással is ellentétes nézeteket vall, és ő még csak az egyik politikus az ötpárti koalícióban. Csak a jövő döntheti el, mennyire lesz életképes a kereszténydemokratáktól a kalózokig, a mérsékelt jobbosoktól a radikálisabb progresszívekig számos irányzatot egyesíteni próbáló ötpárti együttműködés.

The post Mi köze van a leendő cseh kormányfőnek az 1956-os forradalomhoz? first appeared on 24.hu.

Hirdetés

Cimkék

Keresés